Gyémántberakásos sütemény
Elkészítés módja
1. Előző este elkészítjük a zselét - a csomagoláson feltüntetett elkészítési mód alapján, azonban csak az előírt víz felével-kétharmadával. Egy kb. 20 x 30 cm-es magasabb falú tepsit vagy hőálló szögletes tálcát, műanyag dobozt hideg vízzel kiöblítünk, majd beleöntjük a zselét és hagyjuk teljesen megdermedni. Másnapig hűtőben tároljuk.
2. A tojásfehérjéket a vízzel és csipetnyi sóval keményre verjük, majd hozzákeverünk 2 evőkanál cukrot. A maradék cukrot habosra keverjük a tojássárgájával, melyet aztán a fehérjehabhoz öntünk. Hozzáadjuk a joghurtot és rászitáljuk a pudingport és a lisztben elvegyített sütőport. Kb. 20 x 30 cm-es, sütőpapírral kibélelt tepsiben közepes lángon megsütjük.
3. A csokiréteghez átszitáljuk a porcukrot és a keserű kakaóport, majd hozzáadjuk a puha margarint. Kicsit elkeverjük, majd minimális lángon kb. fél perc alatt összeolvasztjuk (amikor már csak egy kevés szilárd rész van benne, levesszük a tűzről, mert a folyékony meleg rész megolvasztja ezt is). A csokit a kihűlt tésztára simítjuk és hűtőben hagyjuk megdermedni.
4. A töltelékhez összekeverjük a túrót (ha nagyon darabos, áttörhetjük szitán), a tejfölt és a cukrot. Ízlés szerinti mennyiségű citromhéjat reszelünk hozzá (aki a savanykásabb ízeket szereti, 1-2 evőkanál citromlevet is adhat hozzá).
5. Az étkezési zselatint a csomagoláson feltüntetett időre vízbe rakjuk megduzzadni, majd olvadásig hevítjük (nem főzzük!) és hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni. Ezután habbá verjük a tejszínt, a végén hozzáadjuk a vaníliás cukrot.
6. Végül a kihűlt zselatint a túrós keverékhez öntjük, alaposan elkeverjük, és amikor már kezd sűrűsödni, belekanalazzuk a tejszínt és óvatosan elvegyítjük benne, hogy ne törjön teljesen össze. A túrókrémet a csokival bevont tésztára öntjük. Pár órára hűtőbe tesszük megdermedni.
7. A díszítésre szánt, előző este elkészített zselét üveg vágólapra borítjuk (nem baj, ha nem jön ki egyben) és apró kockákra szeleteljük, majd a kész süteményre szórjuk.
Gyémántberakásos sütemény recepthez fűződő történet, jótanács
Bringázni azért is nagyszerű, mert míg tekerek és zenét hallgatok, közben törhetem az agyam az élet kisebb-nagyobb dolgain. Most vasárnap épp azon töprengtem, mit süthetnék. Mivel épp böjti időszak van, és emiatt régebben sütöttem, most valami kevésbé édeset szerettem volna (igen, ilyen szempontból a csokiréteget kihagyhattam volna, de így jobban mutat). Mivel a hűtőben egy adag túró épp sorsára várt, így egy egyszerű süteményt dobtam össze, amit szerettem volna valamivel feldobni, és dekoratívabbá tenni.
És heuréka! Jött az ötlet, mint derült égből a villámcsapás! Mi lenne, ha ezúttal nem arra törekednék, hogy szép sima, egyenletes legyen egy sütimen a zselé, hanem épp ellenkezőleg, minél szabálytalanabb?!
Az általam használt zselét desszertként árusítják, nem sütemények bevonására, mivel órák kellenek hozzá, míg megdermed - ami azt eredményezhetné egy sütire öntve, hogy ha lecsurog róla, teljesen szétáztatja a tésztáját. Így aztán kellett is, hogy külön készítsem el, és csak utána szórjam rá a tetejére. A csilli-villi átlátszó zselédarabkák mint valami ékkövek pihennek a tetején, egy picit különlegesebbé téve az egyébként egyszerű édességet.
Ami az ízvilágot illeti, a csoki és az enyhén citromos zamatú túrókrém kombinációja Túró Rudira hajaz. :)
Nem panaszkodom, az én 6,5 éves bridge gépem jól szolgál, és manuális beállításokat is enged, de azért már szívesen látnék mellette egy fiatalabb "nagy testvért". :) Addig viszont próbálom ennek a masinának a lehetőségeit maximálisan kihasználni. (A bridge amúgy egy ún. átmeneti kategória a kis kompakt és komolyabb tükörreflexes fényképezőgépek közt.)
Ami a pozitív visszajelzéseket illeti, örülök ám rendesen, és megtisztelőnek érzem a figyelmet, dicséreteket! Ami viszont Téged illet, biztos vagyok benne, hogy nem a korod az oka - hiszen az adatlapunkon nem szerepel az életkorunk (ezért is tegeződöm az oldalon, meg a közösségi oldalakon eleve ez a szokás, bár az igazat megvallva a valóságban a tőlem idősebbeket szinte biztos, hogy magáznám, mert én úgy érzem, ezzel jobban kifejezem a mások iránti tiszteletemet...). Szerintem inkább ott a "bibi", hogy a nagy forgalomban az új receptek hajlamosak "elkallódni", értem ezalatt, hogy aki nem csücsül folyton a gép előtt, és nem lesi naponta többször is árgus szemekkel az új recepteket, az aztán könnyen lemaradhat az újdonságokról. Szóval fel a fejjel, szerintem sokan örülünk és találunk inspirációt a receptjeidben, még ha csak "némán" ülünk is előttük, mint nyuszi a fűben. ;) Kreativitásért, azt hiszem, Neked sem kell a szomszédba menned!
Ja és még valami,örülhetsz hogy ennyi pozitív hozzászólásod van,mert én még ennyi dicséretet senkitől nem kaptam,pedig hogy igyekszem!lehet hogy a korom miatt van?
Nekem egyszerű gépem van, de jó lenne ha az optikáján lehetne állítani,de ez van, a sütid finom.Mentem.
Virtuális kézrázás. ;)
Ahhhogy mondod! :)
Persze, nem is állítottam soha, hogy a gép teszi a fotóst (elég szétnézni a neten, és láthatjuk, hogy mennyi "XY photography" oldal van, ahol olyan profi gépekkel készített képek sorakoznak, melyek nem kevés kívánnivalót hagynak maguk után). És bár a magasabb kategóriás gépek nagyobb mozgásteret adhatnak bizonyos téren, fotópályázatok nyertesei közt is vannak olyan képek, melyek egy csomó írott-íratlan szabályt felrúgnak, technikailag vannak hibáik, mégis a látásmódjuknak, az általuk közvetített érzéseknek, történeteknek megvan a varázsa, és megadják a fotónak azt a pluszt, amitől különlegessé válnak, és kitűnnek a más szempontból elvileg tökéletes képek közül...
Ne szerénykedj cherryka, remek képeket lehet készíteni bridge gépekkel is! A macro funkciójuk pedig meglepő eredményekre képesek! Sokan milliós gépekkel sem tudnak normális képeket készíteni. A tehetség nem a gépben rejlik...
Szia! Köszönöm a válaszod, örülök a jó tanácsoknak! ;)
Viszont az a helyzet, hogy a kedves kis 6+ éve hűséges Lumix FZ7-es bridgem nem ismeri a RAW fogalmát, és ugye nem is cserélhető obis, így némileg meg van kötve a kezem. Legtágabb blendénél sem tudok sokszor elérni olyat kis DOF-ot, mint szeretnék. Egyszer volt nálam rövid ideig kölcsönben egy 350D... Bár az sem egy profi kategóriás masina, de mégiscsak nagy előrelépés volt számomra, és nehéz volt utána visszatérni újra a sajátomhoz. Na de majd, ha "lesz kedvem", beszerzek egy "nagyobb kistesót" a mostani mellé. Addig meg próbálom így fejleszteni a kreativitásom.
Szia cherryka! bár a recept a lényeg, azért, ha el akarjuk adni a terméket, akkor a fotó igen fontos helyre lép elő. Örülök, hogy izgat a kérdés. A módosítás utólag csak akkor hoz valami eredményt, ha RAW-ban fotóztál, ott még tudod állítani a színhőmérsékletet. A kék alapon fotózott süti fehére már átment kékes színárnyalatba, ehhez igazodott a tészta színe is. Ha a sárga alapon fotózott sütit nézed a kék alapúval egymás mellett, látod a különbséget. A két képet egymás mellé hívd be PS-ben, és a kéket állítsd a sárga alapúhoz a színegyensúly beállításoknál.
Különben meg tök jól néz ki, jó a világítás is, egyedül a süti élét tenném még 2/3-ra nem felezőbe.
Szóval tetszik amit csinálsz, várom a további remekeid! :)
De jó, örömmel tölt el, hogy szimpatikus a recept! Ha kipróbáltátok, várom a visszajelzést, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. ;)
Persze tovább is lehet gondolni, egyéni fantáziától függően. Nekem kapásból olyan is eszembe jut, hogy világosbarna piskóta, vagy epres/málnás pudingporral rózsaszínre színezett, és ez esetben piros zselé a tetejére, vagy reszelt csoki a túrókrémbe, netán tejföl helyett gyümölcsös joghurt... Ejj, megint szárnyra kapott a fantáziám. :D
Jó sütögetést!
Karperec: icipicit módosítottam a fotókon, jobb lett szerinted? Vagy min módosítanál még? Egyébként meg azért is jól jönnek a fotókkal kapcsolatos észrevételek, mert ugye több szem többet lát. Ugyanis amikor sok hasonló képen rágom át magam (sokat képes vagyok pepecselni, 1-2 mm-nyit tologatom a "díszletet", mozgatom a "derítőlapot" stb., ami számos, csupán apróságokban eltérő változatot eredményez), és válogatok közülük, egy idő után hajlamos vagyok nem észrevenni a hibákat. :D
Nagyon szuper a recepted.Nem csak az Editke de
azt hiszem , hogy én is sort kerítek az elkészítésére.
Nagyon szépek lettek a fotóid .
Vittem a receptet Gratulálok Marcsi
Nagyon megnyerte tetszésemet a süti recepted Cherryka.
Nagyon jó fotó.
Egyszer majd meglepem a családomat ezzel a sütivel.
Köszönöm a receptet.
Gratulálok.Edit.
Köszi szépen! A fotós tippet meg duplán jó néven veszem, és örülök neki, hiszen szeretnék fejlődni, tanulni, jobb képeket készíteni! Szóval ilyen jó szándékú kritika, észrevétel, szakmai tanács jöhet bármikor! ;) (Most pedig ránézek a körmére újra a képeknek, és megpróbálom, milyen lenne melegebb színhőmérséklettel...)
Szerintem is jobb, ha részletesen le van írva mit kell csinálni, mert sose lehet tudni, milyen konyhai tudással rendelkező fogja letölteni a receptet.
Mint mindíg, most is remek fotókkal illusztráltad a végeredményt! (látom az igényes megjelenítésre törekszel, ezért egy fotoszakmai észrevételem lenne; célszerű ugyanazon színű háttérlapon fotózni egy ételt, mert mint itt is, a színes háttér hajlamos reflektálni a tálalásra. kék háttér eltolta a színhőmérsékletet lásd tányér, hab és tészta )
Köszi-köszi a dicséreteket! ;)
Dugódani: valóban, a leírásaim elég részletesek, mert úgy gondolom, hogy senki sem születik tapasztalt konyhatündérnek, és valakinek jól jöhet, ha részletekbe menően "vezetem végig" az elkészítésen. A gyakorlott háziasszonyok/urak meg csak megemésztik - reményeim szerint - a kisregényeimet. :)
Nagyon szép a sütid.
Csodálatos a fotó!!! Már a látványtól is kedvet kap az ember lánya hogy elkészítse ezt a finomságot. Van is itthon túró, így be is ütemezem a hétre.
No egy teljesen mindenre kitérő recept. És a sütemény ha olyan finom mint a látványa akkor egy ebéd utáni csúcs. Összegezve nem csak a süti de a kreatív fotó is nagyszerű!