Erős, savanyú leves

Elkészítés módja
1. A hús alaplé elkészítésével kezdtem.
2. A csibe lába, nyaka, háta került a lébe, hogy hosszú, lassú főzés során kioldódjon belőle az aroma.
3. Szemes borssal és ételízesítővel tettem fel főni.
4. Az ételízesítő tartalmazza a kínai sót, a nátrium glutamátot, ami minden "kínainak" elengedhetetlen tartozéka.
5. A zöldségféléket julienre vágtam.
6. A negyed zellert, a két szál petrezselymet, nyolc szál répát, mind felvagdostam.
7. A 4 fej hagymát is szépen csíkokra, a fokhagymát, a kés lapjával megnyomva, apróra vágtam.
8. A gombát is felcsíkoztam.
9. Sajnos, nem sikerült fafül gombát szerezni, így sima csiperke került bele és kevés laskagomba.
10. Mikor minden fel volt szeletelve, öt tojást felütöttem, összekutyultam.
11. Kevés petrezselyemzöldet is kerestem hozzá a kertben.
12. Közben megfőtt a husi, és nem szűrtem, hanem csak kiemeltem a megfőtt finomságokat és rögtön ment bele a hagyma, a répa, a fokhagyma, a zeller, petrezselyem, a saját szárítású morzsolt csili, szárított gyömbér, kevés szójaszósz és főhetett tovább.
13. Kevés ecetet is töltöttem hozzá.
14. Ezután beáztattam az üvegtésztát és kikevertem a keményítőt vízzel.
15. Kb. fél óra főzés után, elég jól megpuhultak a zöldségek.
16. A gomba következett és újabb 5 perc után belecsorgattam a felvert tojást, állandó kevergetés közben.
17. Így szépen oszlik el a levesben és nem lesz csomós.
18. Belekerült a beáztatott tészta és a vízzel kevert 3 evőkanál keményítő is.
19. A keményítő hozzáadása után már nem kell tovább főzni.
Erős, savanyú leves recepthez fűződő történet, jótanács
Az egyik legismertebb kínai étel. Kitűnő, tartalmas leves, hazai alapanyagokból. Családom és baráti társaságom kedvencévé vált az általam készített változat, ami nem feltétlenül hasonlít az éttermi levesre.
Mint a recept tulajdonosa tudom, hogy vannak a nátrium glutamáttal kapcsolatos ellenérzések. Nem vagyok híve, az eltúlzott ízfokozásnak. Szerintem, az ízek fokozása, megbocsájtható bűn, addig a határig, amíg az természetes. Káros hatásai, szinte mindennek vannak, aminek eltúlozzuk a fogyasztását.
Nem vagyok biztos benne, hogy ez lenne a jövőben a kedvenc levesem (a számomra nem megszokott fűszerezés miatt), de megkóstolnám, milyen lehet. :)
Ami viszont eszembe jutott a leírás kapcsán... Sajnos, a nátrium-glutamát (művésznevén E621), nem "csak" a kínai ételekben van jelen, hanem szinte minden (fél)készáruban. A borssal, zöldfűszerekkel ellentétben nem egy természetes módon (bár keményítőből, cukornádból, cukorrépából vagy melaszból nyerik), saját maga által ízesít, hanem ízfokozóként funkcionál. Tehát valamilyen szinte "becsap" bennünket. Nem vagyok dietetikus, sem tudós, hogy tényszerű adatokkal szolgáljak, azonban elterjedt nézet, hogy finoman szólva nem éppen kedvező élettani hatásokat gyakorol az ember szervezetére. Vehetjük ezt üldözési mániának is, vagy bizonyos csoportok lobbitevékenységének is, az viszont tény, hogy nem olyan hosszú még a pályafutása (és a hozzá kapcsolódó kutatások), hogy megállapíthassuk, hosszú évtizedeken át, nagy mennyiségben fogyasztva nincsenek-e káros mellékhatásai. Meg aztán, inkább azért legyen egy étel finom, mert eleve ízletes alapanyagokból készült, jó fűszerezéssel, és ne azért, mert mesterségesen tettük kívánatossá.
Félreértés ne essék, nem e recept ellen kampányolok, csak kikívánkozott belőlem e néhány gondolat a nátrium-glutamát kapcsán. :)