Január, újesztendő, vígságszerző
Már a régi rómaiak is babonás jókedvvel ünnepelték a minden kezdet kétarcú szerencse istenét Janust, akinek az emléke az újévi hagyományok mellett ott dereng az évkezdő hónapunk, a január nevében (bár a Római Birodalom idején csak márciusban kezdődött az újév). "Vígan egyél és mulasd az esztendő elejét, de Vincére és Pálra vigyázz!" - ajánlották a XVII. századi magyar kalendáriumok, Boldogasszony, Télhó avagy a csillagképre utaló Vízöntő havára. Nos, kiegészítve a hivatalos, de szűkszavú naptárt, lássuk milyen fontos ünnepek, népszokások, jeles napok kapcsolódnak a tél derekát átívelő, leghidegebb hónapunkhoz, a januárhoz:
Újesztendő napja egyben a viharos 21. század második évtizedének a lezárása, illetve a következő évtized nyitányát jelöli az idén. A római katolikusoknál karácsony nyolcadnapja (kiskarácsony) és Szűz Mária istenanyaságának ünnepe.
Vízkereszt, január hatodika a napkeleti bölcsek emlékét és Krisztus megkeresztelkedését idézi. A világi szokásoknál a hagyományoknak megfelelően ekkor kezdődik a farsang. Európa-szerte ismeretes a január 22-ére vonatkozó csízió: ha fénylik és megcsordul Vince, megtelik borral a pince.
Pál fordulása január 25-e, meg is szokta hozni a fordulatot az időjárásban (nagy enyhülést jósoltak a hétvégére).
Íme egy kiváló recept január végére:
Rakott fejes saláta
Hozzávalók: 20 dkg sertéslapocka, 10 dkg bacon szalonna, 2 dl tejföl, 1 tojás, 2 fej saláta, 1 dkg zsiradék, só, bors, 1 kk ételízesítő, 1 csomag petrezselyem
A sertéshúst és a szalonnát ledaráljuk, majd egy lábosba tesszük, és lassú tűzön megpirítjuk. Ehhez keverjük az apróra vágott petrezselymet és a sós húspépet, majd kb. 10 percig pároljuk. A salátákat megmossuk, csíkokra vágjuk, leforrázzuk, leszűrjük, majd ételízesítővel meghintjük. Kizsírozott tűzálló tálban a húst a salátával felváltva rétegezzük, a tojást a tejfölbe keverjük és a húsos saláta-halomra öntjük, majd előmelegített sütőben kb. 20 percig közepes lángon sütjük.
Február, kint marad-e a medve?
Télidő vagy Böjtelő havában - amikor a Halak jegyébe lép a Nap - ősidőktől fogva zajos dínomdánom kísérte a félhomály, a fagy és az egyre melengetőbb fény viaskodását. A pogány rómaiak Lupercala ünnepén tartották Februus istennő tiszteletére a tivornyás „februákat”; innen a hónap latin neve, s a farsangba átöröklődött vidám téltemetés messze visszanyúló hagyománya.
Február másodika: Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, katolikus ünnep és a máig első közhiedelem jeles napja, ami jobb, ha hóviharos, fénytelen, mert akkor ugye végleg kint marad a barlangjából előbújt, s a korai tavaszt érző medve.
Harmadikán Szent Balázs vértanú emléke egyházi dátum, Dorottya viszont 6-án még szoríthatja a hideget, ám mindenképpen jelzi a farsang időszakát, amely február 24-én kezdődik, húshagyókedden (25-e) tetőződik.
Február 26 hamvazószerda, egyben a 40 napig tartó katolikus nagyböjt kezdete, szigorú böjti nap.
Február 14 Bálint napja, a tyúkültetés ideje.
Julianna 16-án már ereszti a hideget.
19-én Zsuzsanna megszólaltatja a pacsirtákat.
Szent Mátyás pedig február utolsó vasárnapján, ha talál, töri a jeget, ha nem, hát csinálja!
Íme egy farsangi finomság februárra:
Belga almáskenyér
50 dkg almareszeléket habosra keverünk 30 dkg cukorral, hozzáadunk 5 dkg mazsolát, 5 dkg durvára vágott diót, egy fél citrom reszelt héját meg 1 kk fahéjat. Belekeverünk egy egész tojást, végül 30 dkg lisztet és egy csomag sütőport. Kizsírozott, lisztezett, vékony püspökkenyérformába öntjük és megkent fóliával letakarva a forró sütőbe toljuk. Mérsékelt tűznél 45 percig sütjük, még melegen deszkára borítjuk, s ha kihűlt, fóliába csomagolva tároljuk. Rumos vaníliaszósszal leöntve kínáljuk.

0 hozzászólás