Almás-szezámmagos sajtkrém
Elkészítés módja
1. Száraz teflonserpenyőn világosra pirítjuk a szezámmagot, majd hagyjuk kicsit kihűlni.
2. Egy keveset félreteszünk belőle díszítésnek, a többit mozsárban kicsit összetörjük (így jobban átadja ízét).
3. A sajtot és a főzőtejszínt (helyettesíthetjük joghurttal is, vagy kombinálhatjuk is) egy mikrohullámú sütőben is használható tálba tesszük és kb. fél percig melegítjük, hogy a sajt megpuhuljon és könnyebben keverhető legyen.
4. Ezután simára keverjük a sajtkrémet, és hozzáadjuk a szezámmagot.
5. Az alaposan megmosott, magházától eltávolított almákat hozzáreszeljük.
6. Ha elég friss az alma és éles a reszelőnk, mehet bele a héja is, hisz az alatt rejtőzik a vitaminok többsége.
7. Összekeverjük és behűtjük.
8. Knäckebrottal vagy péksüteménnyel fogyasztjuk, a tetejét megszórjuk a maradék szezámmaggal.
Almás-szezámmagos sajtkrém recepthez fűződő történet, jótanács
Ismét egy tábori finomság, ami egyszerű és gyorsan elkészíthető. Reggelinek, tízórainak, uzsonnának egyaránt kiváló. A savanykás alma kifejezetten jól kiegészíti a sajt sós ízét. Szezámmag helyett - vagy rajta kívül - más magvakat is használhatunk: pl. lenmag, napraforgó.
Köszi, manócska! ;)
Igen, valóban nagy boom-ja van az utóbbi időszakban a medvehagymának, már-már a csapból is "ő" folyik. :) Én csak tavaly "fedeztem fel", hála egy volt osztálytársnőm anyukájának, aki a népszerű közösségi oldalra feltöltött képein mutatta be, miket készít belőle. Mifelénk sem terem szabadon, egyelőre hozzánk legközelebb 30 km-re találtam. Eddigi tapasztalataim szerint tényleg elég sok a medvehagyma és a hozzá hasonlatos növények közt a különbség. Bár tavaly a szezon elején az erdőnkben is felfedeztem nagyon hasonló leveleket, melyek eléggé elbizonytalanítottak. Párszor vissza is mentem hozzájuk, de ahogy fejlődött a növény, hosszabb szára nőtt, tehát nem medvehagyma volt. De nem is gyöngyvirág (szerintem ezt felismerném). A leginkább árulkodó jel azonban a fokhagymaillat hiánya volt.
Köszönöm szépen a fotóval kapcsolatos dicséreted! Nagyon örülök, ha elnyerte tetszésedet a kép. Bár gyerekkoromban osztálykirándulásokon kattintgattam már filmes masinával, a mostani kis digi gépemet 6,5 éve vettem. Azonban évekig "csak" a természetre, tájakra, épületekre, növényekre fókuszáltam. Relatíve nem olyan régen kóstoltam bele a fotózás - számomra - új ágába, az ételfotózásba, egyrészt, mert gondoltam ily módon összekapcsolom a két hobbimat, másrészt mert egy fotós oldalon böngészve inspiráltak az ínycsiklandó képek, és szerettem volna kipróbálni. A Mesterszakácsot is - többek közt - azért szeretem, mert itt bőven lehet profik által tálalt inspirációt találni - a recepteken túl a fotók szempontjából is. A képeimet egyébként átlagos konyhai körülmények közt készítem, bárki számára könnyen és olcsón hozzáférhető eszközök segítségével (színes kartonlapok alátétnek, háttérnek, tükrök az ablakon beszűrődő fények sokszorozásához). Lényegében csak az elengedhetetlen állvány az igazi fotós kellékem magán a fényképezőgépen kívül. :) Summa summarum, roppant mód élvezem a konyhában töltött idő nem csak kotyvasztós, hanem fotózós részét is, és azon vagyok, hogy fejlődjek - hiszen ugye senki sem úgy pottyant le az égből, hogy profi legyen, hanem a gyakorlat teszi a mestert.
Karperec, Neked javaslom a kanalas módszert. ;) Gyorsabban megy, mint a kenegetős. :)
Bevállalnám, csak sokat kell kenni... :)
A medvehagyma ügyben általad elmondottakhoz annyit tennék hozzá, hogy a két növény formája is különbözik, mert a gyöngyvirág (a kis gyilkos) levelei szélesebbek és rövidebbek. A mi környékünkön, sajnos, nyoma sincs medvehagymának, van viszont sok gyöngyvirág, és szerintem nem kell túl éles szem ahhoz, hogy megkülönböztesse a kettőt. A medvehagyma karrierje túl gyorsan ívelt föl az utóbbi időben, és ezért nem volt arra idő, hogy a veszélyek kiderüljenek és széles körben ismertté váljanak.
A receptedhez még annyit, hogy a fotó is nagyon jó. Gondolom, nem most kezdted a fényképezést.
Nagyon jó kis recept.
Véletlenül épp most botlottam ebbe a cikkbe: http://hobbikert.hu/magazin/medvehagyma-gyongyvirag-kikerics-a-kulonbseg-elet-es-halal.html
Ők is nagyjából azt írják, amiket én is felsoroltam.
Igen, a rádióból értesültem róla. Szomorú történet, de talán ráébreszti kicsit az embereket az óvatosságra. Napjainkban nagy divatja lett a medvehagymának, de ahogy a gombák és egyéb ehető (gyógy)növények esetében is, ennél is fokozottan ügyelni kell rá, hogy 100 %-ra biztosak legyünk benne, hogy ismerjük a leszedett növényt.
Sajnos én sem vagyok akkora boszorkány, hogy minden "füvet" ismerjek, de egyrészt csodálkozom, hogy a medvehagyma semmivel sem összetéveszthető intenzív fokhagymaillata (vagy jelen esetben éppen annak hiánya) nem volt elég árulkodó jel. Bár, azt mondják, elég, ha 1 gyöngyviráglevél is bekerül a többi medvehagyma közé, és már megvan a baj. :( Én ennek ellenére jövőre is fogok szedni. Egyrészt, a "lelőhelyemen", ahol 2. éve szedem, nem nő gyöngyvirág. Másrészt, mikor 1 hónapja beindult a szezon, még híre hamva sem volt a mérgező szemfényvesztőnek, máshol sem. Meg aztán az illata... A későn érkezőknek a virágok és azok bimbói jelenthetnek fogódzót.
Szerintem inkább az a nagyobb zsákbamacska, ha az ember utcai árustól vásárolja, mert akkor nem látja az egész növényt, a tövét, szárát, a helyet, ahol nő... és ha nem hozzáértő kezek szedték, könnyebben pórul járhat.
Hallottad, hogy meghalt valaki, mert medvehagyma helyett gyöngyvirág levelet evett? Már nem emlékszem, melyik városban.
OK., félig-meddig vicc volt, semmiit nem kell túlzásba vinni. Én is szeretek minden félét kipróbálni.
Ámen! :) Irulok-pirulok, micsoda bók, köszönöm!
Bár jelenleg a valóság az, hogy az ilyen és ehhez hasonló egészséges, mondhatni reform ételek mellett készítek például sokat pepecselős, fehér lisztből, "rendes" cukorból, margarinból készített sütiket, melyek nem állnák meg a helyüket az előbbi jelzőkkel fémjelezve. :)
Tetszik. A gyors és egészséges ételek nagyasszonya leszel. :)